Az iskola múltja

Az iskola múltja

1901-1948

Siklóson az iskolai évkönyvek tanúsága szerint az 1901/1902-es tanévtől kezdődően működött polgári leányiskola a következő megfogalmazott céllal: „A nőt női hivatásának betöltésére vezetni és önálló pályára képesíteni…”. Az intézet tulajdonosa Nikolits Dezsanka okleveles tanítónő volt. Az 1905/1906-os tanév II. félévétől Partecsich Aranka lett az intézet tulajdonosa, s működtette az iskolát 1916-ig. A Vallás-és Közoktatási Minisztérium előírta a főiskolát végzett nevelők alkalmazását, s egyre több, újabb felszerelést kért az iskolától. Ezt a tulajdonos már nem tudta vállalni, s 1916. augusztus 23-án az iskola felszerelését a katolikus, az épületet pedig a református hitközségnek adta el. Erre a felszerelésre építve a katolikus hitközség megvásárolta a Kossuth téren álló Biricsics –féle házat, és átalakíttatta az iskola céljaira, s október 1-jén megindult a tanítás. 1921 szeptemberétől az iskolát a kalocsai iskolanővérekre bízta a hitközség, neve: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Vezetése Alatt Álló Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Leányiskola. A lakosság a rövid „zárda” nevet használta az iskola megnevezésére. Ezzel az eseménnyel rendeződött az iskola helyzete, s az oktatás magas színvonalon, egyre nagyobb tanulói létszámmal folyt az intézményben a két világháború között, egészen 1948-ig.

Ebben az évben történt meg az iskola államosítása. Június 14-én megtartották a tantestületi záró értekezletet, a tornaünnepélyt, majd a következő napon a Te Deumot. 17-én zárolták az épületet és a felszerelést a leltárjegyzék alapján. Az iskolanővérek a püspöki kar rendelkezése értelmében visszautasították az állami iskolába való kinevezésüket. Az épület emeleti részén laktak addig, amíg el nem távolították őket a városból. A Siklósi Állami Általános Iskola a továbbiakban a város összes korábbi elemi és polgári iskolájának jogutódjaként működött.

1948-1991

1948 őszén tehát már az állami iskolában kezdte meg tanulmányait a diákság, kb. 750 tanuló. Az igazgató Kutas Béla volt. A tanítás a város korábban is iskolaként használt épületeiben folyt. A törzsépület a „zárda” volt, ahol az utcafronti és az udvari épület állt rendelkezésre. Az 1948. december 17-én készült ingatlanleltár szerint a következő épületek tartoztak az általános iskolához: Vajda tér 3. –a korábbi fiú polgári épülete; Batthyány u.3. –a volt kántorlakás; Zárda u. 3. – melynek helyén jelenleg a plébánia áll ; Vörösmarty u.17. –a mai református iskola helyén; valamint egy épület a Magyar utcában, mely a feljegyzés szerint iskolai célra alkalmatlan volt. 1952-ben került az iskola élére Tolnai Dezső, aki 1972- ig töltötte be ezt a tisztséget.

1956 forradalmi napjai a pedagógusokon keresztül az iskolát is érintették. Az október 26-27-ei eseményekben Hatta József és Hatta László jelentős szerepet játszott. 26-án vezetésükkel hat pedagógus kereste fel a járási tanács elnökét, és követelte a szovjet- kommunista szimbólumok eltávolítását a középületekről. Mihalik Zoltán a Nemzeti dalt szavalta el a 48-as emlékmű előtt 29-én, miután megalakult a Siklósi Járási Nemzeti Tanács. 1957-58 a megtorlás időszaka volt. A forradalmár tanárok közül Hatta Józsefet internálták, Hatta Lászlót, Mihalik Zoltánt, Várady Lászlót, Vass Zoltánt, Sabacz Lászlót pedig fegyelmivel, azonnali hatállyal elbocsátotta a Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya 1957. május 18-án.

1959. szeptember 1-jén a Megyei Tanács határozata alapján megindult az iskolában az ének-zene tagozat, melynek szervezője, indítója, első zenetanára Horváth László volt. Az 1961-es tanévben megkezdődött a hangszeres oktatás, s 1967-ben már a zenei és a normál tagozaton egyaránt működött kórus. Rendszeresen részt vettek kórustalálkozókon, hangversenyeken, népdaléneklési versenyeken, s szép sikereket értek el.

A magas színvonalú zenei oktatás mellett a képzőművészeti nevelés volt meghatározó az iskola arculatában. Vida Dezső művésztanár vezetésével folyt ez a munka.

1975-ben kezdtek el kialakítani egy közösségi teret a régi pincéből. Rengeteg szülői - pedagógusi - tanulói munkával olyan helyiséget hoztak létre, mely ma is kiállításoknak és más kulturális eseményeknek ad otthont.

A katolikus iskola 25 éve

1991-2016

1990 októberében tárgyalt először az iskola akkori vezetése dr. Keresztes Pál plébánossal arról, hogy mi az állásfoglalása az egyházközségnek a volt „zárdával” kapcsolatban. 1991. január 19-én az egyházközségi képviselőtestület határozott arról, hogy a városban újra működjön katolikus iskola. A szülőket és pedagógusokat egyaránt tájékoztatták az egyház törekvéseiről: szülői, tantestületi értekezletet tartottak a plébános részvételével. A város önkormányzata február 28-án nagy többséggel döntött: megszavazta az 1-es számú iskola katolikus intézménnyé való átalakítását. Március 12-én aláírták a megállapodást és megindulhatott a szervezés, az iskola akkori igazgatója, Poloviné Rittlinger Ilona irányításával. Az iskolaügy finanszírozására az egyházközség Katolikus Nevelés Alapítványt hozott létre.

Az új tanév nem indult zökkenőmentesen: Tálos János személyében 1991 októberétől megbízott igazgató került az iskola élére. A következő évben 3 pályázat érkezett az igazgatói pozícióra, melyekből az egyházközség iskolabizottsága Tolnay Gábor pályázatát bírálta el kedvezően. 1995 szeptemberében elindult az iskolában a 8 évfolyamos gimnáziumi képzés, november 5-én pedig Szent Imre nevét vette fel az intézmény.

A katolikus iskolává alakulás Siklóson sem ment probléma nélkül. Érdekek ütköztek egymásnak: egyrészt a megszakadt egyházi hagyományokat folytatni akarók, másrészt az önhibájukon kívül eddig nem vallásos szellemiséget képviselők kerültek egymással szembe. Sok tanárnak megrázkódtatást jelentett az új elvárásoknak való megfelelés, a vallásos hagyományok egyre hangsúlyosabb megjelenése. A gyors átalakulást követelő egyházi közösség pedig nem kellő toleranciával fordult a pedagógusok felé.

A felhalmozódott problémák miatt az 1995/1996-os tanévben sok tanár és gyerek távozott az iskolából, a zenetagozat - melynek visszaesése 1989/90 körül kezdődött - gyakorlatilag megszűnt, az új tanévre nagyon kevés gyereket írattak be. Az egyházközségi iskolabizottság kezdeményezésére a püspökség - mivel 1996-tól az egyházmegyéé lett a fenntartói jog - nem hosszabbította meg Tolnay Gábor igazgatói kinevezését. A tantestület élére egy évre Ulrich Magdolna került. 1997-ben a püspökség a tantestület tagjai közül nevezte ki az igazgatót két évre Kelbertné Szikora Beáta személyében.

1999-ben- mivel az iskola helyzete továbbra sem stabilizálódott - ismét vezetőváltásra került sor. A püspökség az intézmény élére Horváth Tamást nevezte ki, aki négy tanéven keresztül, 2003-ig irányította az iskolát. Ezekben az években jelentősebb fejlesztések történtek: felújították a tornatermet, a könyvtárat, a kémia-fizika és a biológia-földrajz szaktantermeket, számítástechnikai szaktantermet és nyelvi laboratóriumot sikerült kialakítani. Pályázaton nyert pénzből szemléltetőeszközöket és egy 17 személyes autóbuszt sikerült vásárolni a vidéki tanulók szállítására. 2003-ban az első - és egyben utolsó - érettségiző osztállyal megszűnt a 8 osztályos gimnáziumi képzés.

2003-ban Horváth Tamás lemondása miatt Batki Ottó igazgatóhelyettes vette át az iskola vezetését. A következő néhány évben egyértelművé vált, hogy az intézmény nem tudja visszaszerezni a siklósi szülők bizalmát, ezért egyre nyitottabbá vált a város vonzáskörzetéből érkező tanulók iránt. A vidéki tanulók számának növekedését az is segítette, hogy a 90-es évek végén Alsószentmártonban létrejött a Szent Márton Katolikus Óvoda, ahonnan egyre több tanulót írattak be az intézménybe. A nevelőtestület körében 2003-2007 között nagy feszültséget okozott a megnövekedett hátrányos helyzetű tanulók jelenléte. Az iskola vezetése ezekben az években következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy egy katolikus iskolának a nehéz sorsú tanulókat is fel kell vállalnia, és úgy tűnik, ennek az intézménynek ez a küldetése.

Az általános iskolai képzés mellett már a kezdetektől folyamatosan működött az intézményben a tanulásban akadályozott tanulók oktatása 1-3 csoportban, a tanulószámnak megfelelően. Erre a tagozatra alapozva 2006-ban, a fenntartó beleegyezésével indult el a sajátos nevelési igényű tanulók 9-10. osztályos előkészítő szakiskolai képzése informatikai irányú szakmai alapozással. Ez a képzés 2015-ig várta a tanulásban akadályozott tanulókat. A képzés megszűnéséig megfelelő létszámú tanuló iratkozott be, de a törvényi rendelkezés értelmében fel kellett adni ezt a képzési formát.

2011-től kezdődően komoly megújuláson ment keresztül az intézmény. A Pécsi Egyházmegyének köszönhetően az iskola belső képe pozitívan változott, melyek közül a legszembetűnőbbek: korszerűsítették az vizesblokkokat, új burkolatot kaptak a közlekedő folyosók, a tantermek padlózata új lakkozást kapott , és új játszótéri eszközökkel gyarapodott az iskolaudvar. 2015 végén egy KEOP pályázatnak köszönhetően külsőleg is megszépült és energetikailag korszerűsödött az intézmény a külső falak hőszigetelésével és a nyílászárók cseréjével.

Az elmúlt években a megújulás nemcsak a külsőségekben valósult meg, hanem a belső pedagógiai munkában is. Új iskolai neveléssel kapcsolatos tartalmak és elvárások megvalósítására került sor. Az iskolafejlesztés alappillére volt a 2013- 2015 között zajló innovatív uniós pályázat megvalósítása, mellyel modern pedagógiai programokat lehetett kipróbálni és hagyománnyá tenni. E projekt keretében az intézmény 63.982.308 Ft-ból valósíthatott meg többek között erdei iskolákat, sporttáborokat, idegen nyelvi táborokat, informatika, néptánc és helytörténeti szakköröket, nyelvi témaheteket és vetélkedőket, egészségfejlesztési és baleset-megelőzési napokat és programokat. A projektet megvalósító pedagógusok mintegy 20 továbbképzésen vettek részt, melyek a Nemzeti Alaptanterv új tartalmainak a mindennapi munkába való beillesztését szolgálták. A projekt keretében 9 millió Ft értékben történt taneszköz beszerzés. A pályázat megvalósításával telt két év megmozgatta, lendületbe hozta az iskolát, hiszen minden tanár és diák bekapcsolódott a programok megvalósításába. A sok innovatív tevékenységnek köszönhetően ma már minden pedagógus másként tekint a napi feladatokra.

A 2015/2016-os tanévben egy másik uniós pályázat segítségével egy 16 számítógépből álló új informatikai tantermet, 10 tanári laptopot és 5 interaktív táblát is kapott az iskola. Az új infokommunikációs eszközökkel lehetőség van minél korszerűbb tudást közvetíteni a tanulók felé.

2013-ban indult el a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi oktatás. Ennek keretében a tanulók megismerkedhetnek a cigányság hagyományaival, szokásaival.

A folyamatos megújulás mellett az intézmény ragaszkodik hagyományaihoz. Az évközi rendezvények - a Szent Imre-nap, a közös karácsony, a farsangi bál, játszóházi foglalkozások, a különféle versenyek, a húsvéti lelki napok, a havi szentmisék és reggeli áhítatok, túrák és kirándulások - mind-mind a gyerekek fejődését szolgálják.

Jelenleg általános iskolai tagozaton folyik az oktatás, évfolyamonként egy-egy osztállyal. A 8. osztály elvégzése után tanulóink 40-45 %-a kerül szakközépiskolába ill. gimnáziumba. A többiek a szakiskolák 9. évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. A gyermekek rendszeresen visszajárnak hozzánk. Elmondásuk és a szülők beszámolói szerint megállják helyüket az új iskolákban, tanulmányi eredményük alig romlik. A diáksággal jelenleg 15 főállású pedagógus foglalkozik. Az iskola szakos ellátottsága 98 százalékos. Az oktató-nevelő munkát 5 technikai dolgozó segíti.

Az intézménynek fontos szerepe van a siklósi és környékbeli nehéz sorsú cigány és magyar lakosság felzárkóztatásában. Az iskola célja az, hogy olyan nehéz sorsú, de kiemelkedni, továbbtanulni szándékozó tanulók iratkozzanak be iskolába, akiket családjuk legalább erkölcsileg tud támogatni e szándékukban. Az intézmény missziós feladatot is ellát Siklós és térségének hátrányos helyzetű és cigány fiatalságának evangelizációjában.